Valahogy megmaradtak bennem a KRESZ oktató szavai, amiket az egyik órán elsütött anno, mikor kezdtem a jogsi megszerzését: „A lányoknak szoktam mondani, hogy olyan autót vegyenek, aminek a leírásában minél több a hárombetűs rövidítés. Az mindent megcsinál helyettük”. Évekkel később, némi autós háttérismerettel már tudom, hogy igaza volt: egy ilyen autó valóban sok mindent „intéz” a vezetője helyett (abba most ne menjünk bele, hogy erre nem feltétlenül csak a nőknek lehet szüksége). Tény azonban, hogy sokan szeretik maguk irányítani a kocsit, ezért kimondottan ellenszenves számukra a sok hárombetűs rövidítés – egyszerűen szükségtelennek tartják ezeket. Így szokott felmerülni az a kérdés, hogy vajon kell-e az autóba blokkolásgátló (ABS)?

Egy autón elég sok olyan alkatrész van, ami a jármű használatával folyamatosan kopik. Ezen változtatni nem igazán tudunk, legfeljebb annyit tehetünk, hogy igyekszünk minél kíméletesebben vezetni a kocsit, így késleltethetjük a kopást, de el akkor sem kerülhetjük. Az egyik kopó alkatrész, ami előbb-utóbb cserére fog szorulni, az a kuplung. De vajon mikor jön el az a pont, amikor el kell látogatnunk a szerelőhöz? Honnan tudjuk, hogy a kuplung már nem az igazi?

Az olajcserével kapcsolatosan az a főszabály, hogy a gyártó által megadott kilométerenként kell a csere. Sok autószerelő javasolja ugyanakkor, hogy ne csak ezt vegyük figyelembe, és évente cseréljünk olajat az autónkban. Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon miért van erre szükség, ha a gyártó mást mond, és egyáltalán, miért az időt kellene figyelembe venni ahelyett, hogy mennyit használtuk az autót? A kérdésre a válasz az, hogy az olaj nem csak akkor tud elhasználódni, ha járunk is az autóval – sajnos akkor is romlik a minősége, ha a kocsi egy helyben áll. Ez az oka annak, hogy nem feltétlenül elég a kilométerek nézni. De mi baja lesz az olajnak az egy helyben állástól? 

Mitől romlik az olaj? 

Amikor az olajat beleöntjük a motorba, megindul az olaj oxidációja, amit a levegő, a hő és a motorolajba kerülő szennyeződések katalizálnak. Ez a folyamat elkerülhetetlen, és nem lehet megállítani, akkor is zajlik, amikor leállítjuk a motort. Olyan ez, mint ahogy az étel is megromlik, ha nem rakjuk hűtőbe. Az olajjal is ez a helyzet, csak lassúbb a folyamat. Az azonban biztos, hogy nem lehet elmenni a jelenség mellett, sőt! Vannak olyan szakértők, akik szerint nem is a megtett kilométer számít elsősorban, hanem az, hogy mennyi ideje van az olaj a motorban. Ők egyértelműen inkább időhöz kötnék az olajcserét, és évenkénti cserét javasolnak az autósoknak. 

Mi van, ha nem cserélünk olajat időben? 

Nos, ha elblicceljük az olajcserét, műszaki problémákra számíthatunk. Kicsit konkrétabban, gondok adódhatnak az üzemanyag ellátással, a levegő szállításával, kenési problémákat észlelhetünk. Ha elmulasztjuk az olajcserét, az összes motorral összefüggő szűrő eltömődhet, ezáltal pedig az összes érintett alkatrész élettartama jelentősen rövidülhet. A mai autók esetében a számítógépes rendszer is károsodhat. Ezek alapján nem nehéz kimatekozni, hogy ha az olajcserén akarunk spórolni, akkor a spórolásból nagyon hamar ráfizetés lehet. Ha ugyanis így tönkretesszük az autót, azt nem egy olajcsere ára lesz megcsináltatni.

Mindenki tudja, aki vásárolt már használt autót, hogy ebben a műfajban sajnos számos kockázat akad. Mivel az autót valaki már használta előttünk, soha nem tudhatjuk biztosan, hogy milyen állapotban van. Lehet, hogy elsőre jónak tűnik, aztán több rejtett hiba is előjön, amivel nem számoltunk, és ami jelentősen megterheli később (is) a pénztárcánkat. Persze ennek jelentősen csökkenthetjük az esélyét, ha tudjuk, mik azok a jelek, amik arra utalnak, hogy gond van az autóval, és inkább nem kellene megvenni.

Használt autó vásárlásakor több szempont van, amit figyelembe kell venni, hogy ne nyúljunk mellé. Ha nem értünk különösebben az autókhoz, érdemes egy olyan ember segítségét kérni, aki jártas ezen a területen, hogy minimalizáljuk annak esélyét, hogy egy több sebből vérző járművet vásárolunk. A nézelődést azonban a legtöbben egyedül kezdik el, és valami alapján ki kell válogatni az esélyeseket. Nyilván nem a színe kell, hogy legyen, amit ilyenkor figyelembe veszünk, hanem olyasmik, amik utalhatnak a jármű műszaki állapotára. Az egyik legárulkodóbb az, hogy van-e az autónak sérülése. Ha nincs, persze még mindig nem biztos, hogy nyert ügyünk van, de egy gondot kipipálhatunk. Amit még mindenképpen érdemes megnézni, az a kilométeróra állása.

Itt a nyár, vele együtt pedig megérkezett a nyaralásszezon. Hacsak nem olyan úti célt választottunk, amit repülővel kell megközelíteni, vagy nem egy buszos kirándulásra fizettünk be, jó eséllyel autóval megyünk. Ezzel addig nincs is gond, amíg csak leugrunk a Balatonhoz, vagy tulajdonképpen bárhová Magyarországon belül. Ha azonban Olaszországba akarunk elvezetni, vagy akár még messzebb, komolyan át kell gondolnunk, hogy az autónk vajon fogja-e ezt bírni. Az, hogy a mindennapi autókázást simán bírja a járművünk, sajnos semmit nem jelent. Egy több száz, vagy adott esetben több ezer kilométeres út oda-vissza nagyon megterhelő lehet egy autónak – különösen akkor, ha amúgy csak rövid távon szokott futni.

A modernebb autókban már elég sok olyan eszköz van, amik megkönnyítik, illetve kényelmesebbé teszik a mindennapi használatot. Az egyik ilyen eszköz a tolatóradar, ami nagyban megkönnyítheti a parkolást azzal, hogy jelez, ha valami túl közel van mögöttünk. Ennek köszönhetően azok is biztonsággal parkolhatnak, illetve manőverezhetnek szűk helyeken, akiknek kevésbé jó a szemmértéke, és nem biztosak magukban. Sokak szerint azonban a tolatóradar csak hamis magabiztosságot ad: igaz, hogy jelzi az akadályt, de vezetni nem fog megtanítani senkit. Aki nem tud parkolni, annak hiába jelzi a berendezés, hogy van valami a háta mögött, nem biztos, hogy ennek tudatában be fog tudni állni egy szűkebb helyre – bár legalább a kocsit nem töri össze.

Aki valaha gondolkodott használt autó vásárlásán, annak valószínűleg hamar eszébe jutott az a kockázat, ami minden használt holmival kapcsolatban megvan: vajon nincs-e valami baj vele? Sajnos ezt nem lehet száz százalékosan kizárni, mindig benne van a pakliban, hogy van egy (vagy több) kisebb-nagyobb probléma. Sokan azt gondolják, hogy ha használtautó kereskedésből vásárolnak, biztosabbra mehetnek az autó állapotát illetően. Nos, ez sajnos ez tévhit. Nagyjából ugyanannyi esély van rá, hogy egy kereskedésből problémás autót sikerül vásárolni, mintha nem kereskedésből vennénk. Sőt, sokak szerint nagyobb, a kereskedők ugyanis mindent megtesznek, hogy eladjanak egy-egy kocsit – és nem feltétlenül őszinték.

A legtöbb emberben már akkor felmerül ez a kérdés, amikor még nem is saját autóról van szó, csak azt kellene eldönteni, hogy milyen tanulóautóra tegyék a voksukat. A legtöbb autósiskolában ugyanis el lehet dönteni, hogy milyen autót szeretnénk vezetni, kit szeretnénk oktatónak. A döntés nem könnyű, mert az egyes autótípusokat teljesen más vezetni, eltérőek lehetnek a tulajdonságaik. Nem ugyanaz például egy dízel autón tanulni, mint egy benzinesen – utóbbival sokkal könnyebb lefulladni induláskor, míg az előbbivel gyakorlatilag nem lehet, mert többnyire már attól elindul, hogy felengedjük a kuplungot. De ugyanígy nem mindegy az autó mérete. Logikusnak tűnhet, hogy egy kisebb járművel jobban járunk. De ez tényleg így van?

Minden autós tisztában van vele, hogy kocsiban utazni, vagy éppen vezetni nem teljesen veszélytelen dolog. Ennek ellenére a legtöbben félelemérzet nélkül szállunk be a gépjárművünkbe nap, mint nap, bízunk magunkban, a körültekintésünkben, a rutinunkban. Ez így is van rendjén, nem lehet úgy autóval közlekedni, hogy minden percben rettegünk, hogy valami történik. Tudomásul kell venni azonban, hogy baleset nem csak a mi hibánkból történhet, mások vezetési stílusa ellen pedig legfeljebb védekezhetünk, már ha van rá lehetőségünk. Emellett mi sem vagyunk tökéletesek, mindenki hibázhat. Hogy ne legyen komolyabb baj a kisebb-nagyobb balesetekből, a legjobb, amit tehetünk, hogy biztonságossá tesszük az autónkat.